58. számú Hollós Mátyás Cserkészcsapat

Esernyő, kalap, postaláda…

– avagy mi szükséges egy cserkésztáborhoz?

Az őszi métabajnokságot és a jól sikerült cserkészfarsangot (Hangya muri) követően nem is sejthettük, hogy jó pár hónap szünet következik közösségi (cserkész) életünkben.
A világban jelenlévő koronavírus járvány, a föld más országaiban élő cserkésztestvéreink tapasztalatai felelősebb gondolkodásra indították cserkészcsapatunk vezetőit. Nagy kérdés volt, hogy szervezzünk-e idén cserkésztábort?
Hisz jó volna már újra személyesen is találkozni, közösen átélni a cserkészélményeket, ugyanakkor aggodalom is volt bennünk, a vírus okozta fertőző betegség miatt.
Mivel már mindannyian igényeltük a közösségéi együttlétet és a felsőbb vezetés engedélyezte a táborok megtartását, belevágtunk a szervezési feladatokba.

Sokféle kutakodás után Nicken találtuk meg a táborhelyünket. Igaz, a plébániaépület és hatalmas kertje a falu közepén foglal helyet, ami cserkésztábor esetében szokatlan helyszín, viszont a falubeliek olyan szeretettel fogadtak minket, hogy nem volt kérdés: jól döntöttünk.
Ezúton is köszönjük Szakál Szilárd atya vendégszeretetét, és Szabó Ervin lokálpatrióta segítségét. Ervin bá hol karbantartóként, hol méhészként, hol a nicki gát őreként és bemutatójaként tűnt fel. Mindegyik szerepében lenyűgözött minket! A nicki asszonyok is gyakran meglátogattak bennünket, nagy örömünkre. Kaptunk tőlük jó pár üveg josta szörpöt – többen először kóstoltunk ilyet –, sajtostallért, kalácsokat, buktát, melyek bizony nem voltak hosszú életűek!
A tábor keretmeséjében a jövőbe utaztunk, amikorra a régi cserkészismeretek már megkoptak. „Kutatóbázisunkon” (melyet védtünk a parazitáktól és folyamatosan dezinfektáltunk) ezeket az emlékeket, ismereteket fedeztük fel ismét.
A bázisra érkezéskor valamennyi indivídum (cserkész) „dezinfektáláson” (fertőtlenítés) esett át, és különös üzenetet hallhatott a sátoralagútban. Az üzenet csak akkor nyert értelmet, ha minden jelenlévő felidézte és sorba rendezte saját kis üzenetét. Az őscserkésszel egy kifordított esernyő és egy cserkészkalap segítségével, valamint hangos csatakiáltással tudtunk kapcsolatot teremteni. Ottó bá – lokális maximum – iránymutatását követően neki láthattunk a hibernálófülkéink (sátraink) felépítésének.
Varázslatos postaládánkba naponta többször érkezett üzenet a múltból: Bi-Pi üzeneteit olvashattuk. Hihetetlen, hogy a cserkészet alapítójának – egy évszázaddal ezelőtti – gondolatai ma is mennyire időszerűek: az esti takarodó zűrjei, a természetvédelem, a tábori higiénia kérdései, a barátság, hűség sarokpontjai is előkerültek.
Programban sem volt hiány: délelőtti aktív zónáinkban színes cserkészpólókat, szájmaszkot, (védőöltözetek), kelméket készítettünk, kis jelvényeket, üveglámpásokat festettünk és felépültek a sátorkörletek. Minden konglomerátum (őrs) kipróbálhatta, hogy milyen gyorsan képes megfejteni a szabadulószoba rejtélyeit. Majd minden nap sor került egy kis forgószínpados ismeretátadásra is, ahol cserkésztudásunkat bővíthettük.
Délután egy jóleső inaktív zóna után jöhetett egy kis „kikapcs”: a métában, számháborúban mindenki számára egyaránt a győzelem volt a fontos, jó játékosként veszíteni senki nem akart! Új játék volt idén az éjszakai fénypálcikás várjáték. (Szegény vendéglátó Nickiek, úgy gondoljuk furcsa volt, hogy 20 egynéhány fiatalkorú kiáltozik a falu közepén éjféltájt – ezúton is köszönjük a türelmet!)
A táborból kimozdulva nagy élményt jelentett a Rába közelsége. Egy kirándulás alkalmával átkeltünk a nicki gáton, a hömpölygő víz felett. Láthattuk, hogy termeli a víz ereje a villamos energiát, valamint, hogy a gát mellett hogyan alakítottak ki a halak számára biztonságos menedéket a hallépcsőn. A töltés melletti ligetekben kalmár játék során bizonyíthattuk gyorsaságunkat, leleményességünket.
A Rába-Műgát És Térségéért Egyesület, és Dóczi Attila bácsi vendégei lehettünk a régi bakterházból kialakított természetház kertjében. A bakterházba betekintve régi vasúti emlékek tárultak elénk.
Miután megettük a magunk sütötte vacsoránkat nem mindennapi élményben lehetett részünk. A fölöttünk ragyogó csillagos ég fénypontocskái, mint megannyi távoli gyémánt ragyogtak a három óriási távcsőbe tekintve, melyeket csillagászok tártak elénk.
Esténként sor került a hagyományos cserkésztábortűz hol vidám, bolondozó, ereszd el a hajamat hangulatú, hol szertartásos pillanataira. Idén folytatásos történetben elevenedtek meg az Ezeregy éjszaka újragondolt meséi.
Ali baba megküzdött a negyven tőzsdecápa főnökével, hogy leleplezze a Nagy Globálbolt kártékony tevékenységét. A mese – ahogyan az a jó sorozatoknál megszokott – mindig egy izgalmas ponton szakadt félbe, így napról napra egyre jobban vártuk – Földanyával együtt – a folytatást.
Utolsó este, miután levontuk minden mese, minden tanulságát, és Földanya is megtisztult, megnyugodott, mielőtt levontuk volna a tábor zászlóját, kedvenc népdalainkkal búcsúztattuk a tábort.
Istennek hála, mindenki egészségesen érkezett a táborba és egészségesen is távozott. A többi pedig emlék, élmény, tapasztalat 2020 nyaráról.

A nicki tábor résztvevői:
Konglomerátus
Lokális Maximum: Grodvalt Ottó
Pallósi Csabáné
Grodvaltné Martos Veronika
Pallósi Csaba

Professzorok konglomerátum
Konglomerátor: Fehér Lea
Csupor Marcell
Németh Botond
Wächter Csongor

Úrkutatók konglomerátum
Konglomerátor: Grodvalt Zsuzsanna
Bognár Anna
Horváth Letícia
Larnsak-Molnár Rebeka

Ökomák konglomerátum
Konglomerátor: Grodvalt Vica
Bujdosó Veronika
Gecző Keisha
Molnár Bianka
Molnár Luca

Részecskegyorsítók konglomerátum
Bujdosó Gellért
Győri-Nagy Ádám
Kocsis Máté
Németh Konrád
Wächter Gyula

Folk konglomerátum
Németh Anilla
Németh Liána
Szalay Luca
Tasi Mária

KRÓNIKA

2020. július 6. hétfő
Megérkeztünk a táborba,
Időkapu állt utunkba.

Átmentünk és megfejtettük,
Mit is üzent Őscserkészünk.

Sátrakat is állítottunk,
Közben meg jókat játszottunk.

Ebédre a szendvicseket,
Faltuk, mint egy éhes gyerek.

A métában elfáradtunk,
Pizza várta éhes hasunk.

A Folk-ra még vár a feladat,
Szabadulószoba, lakat.

Tábortűz most szobában volt,
Földanyának mesét koholt.

Az álmunkra Folk vigyázott,
Nem is érte baj a tábort.

(Professzorok konglomerátum)

2020. július 7. kedd
Reggel dobszóra keltünk,
Az ágyból kirepültünk.

Reggeli kicsit késett,
Mert jött az ÁNTSZ.

Batikoltunk sok-sok szépet,
Minden kis és nagy cserkésznek.

Délben meg is éheztünk,
Ebédre spagettit ettünk.

Beütött a kajakóma,
Aludtunk is egyet nyomban.

Aztán mire megébredtünk,
Forgószínpad állt előttünk.

Tanultunk pár újdonságot,
amit később kipróbálunk.

Eljött hozzánk Ervin bácsi,
A méhészkedést bemutatni.

Megkóstoltuk, majd készültünk,
Hogy a misére odaérjünk.

Visszaérve vacsoráztunk,
Tábortűznél jót mókáztunk.

Vica volt a mesélő,
A jókedvre derítő.

Takarodó hamar eljött,
Sátrak között nagy lett a csönd.

Ambuláns naplónk is kész már,
Ökomák vigyáznak most rá.

(Folk konglomerátum)

2020. július 8. szerda
Táborunk reggel fényben tündököl,
Pál, Kata és Péter ébreszti föl.

Bill csikóját elkapja az indián,
A báziszászló repül a pályáján.

Mindenki kedvence a betáplálás,
A kézműves indul, rohanás!

Színes kelmék készülnek sorjában,
Pingálunk üveget sok-sok virággal.

Professzorok gyorsan szabadulnak,
A nickiek sütivel nyomulnak.

Hasunk tele, fesztelenül eszünk,
Legyen az bármi, bírja a kezünk.

Mindig izgalmas a métacsata,
Üvöltjük ezerszer is: HÁTRA! HÁTRA!

Légy velem, te, Velemjáró,
Zsebemben a mindentudó.

Nem csak te, hanem én is tudjam,
Amit a forgószínpadon megtanultam.

Kezdjük újból a betáplálást,
Tüzek fölött kavarog a bogrács.

Lesz itt gyros, palacsinta, gulyás,
Mindent bele és krumplipaprikás.

Majdnem elfelejtem a regében,
Hogy dinnyét ettünk velejében.

Hasad a mag, de nem a mag a hasadban,
Ali Babát kérik, írjon gyorsabban.

Nagy dilemma ez, de jön egy reklám,
Az éjben játszunk fürgén szaladván.

Mindenki csalt, vesztett és nyert,
Ennél nem eszelünk ki okosabb cselt.

Egy csapat vagyunk, mindig összetartunk,
Na, akkor hibernáljunk!

A Globál Reklám Zrt. megbízásából…

(Ökoma konglomerátum)

2020. július 9. csütörtök
A “Száraz tónak nedves partján” dallamára

Reggel mikor felébredtünk
Gitárszóra felöltöztünk.

Helyes tornát Kara mutat,
Mi követjük azt az utat!

Bázis, vízoldat, levelet kap a csapat!

Báziszászló felrepítve
Darazsak a kenyéren.

Tíz óra múlt, elindultunk
Az úton a gát fele.

Hosszú ez az út, nem fárad el a lábunk!

Ervin bácsi Rábát mutat
Fotó elől meg elszaladt.

Csobogott a vízesés,
Uszadékfa tömítés.

Játék, pihenés, hadd jöjjön már az evés!

Megkaptuk az ebédet,
Verának a szörp ízlett.

Rizseshús, csocsózás,
Mindjárt jön a ráadás.

Eltévedtünk a töltésen,
A lábak is leégtek.

Szénabálák közelében
Kalmárjáték kezdődött.

Konrád, Liána, Lea, Gyula arattak.

Leszakadva hazafelé
Énekünket daloltuk,

Pizza rögtön megérkezett
Kezünket is megmostuk.

Fürdés, futkosás, írjuk már a krónikát!

Tábortűznél véget ért
Ali baba meséje.

Pusziszkodtunk eleget
Aztán jött a pogánytánc.

Pussz, pussz slágerek, lakodalom a vége.

Levontuk a zászlót is
Imádkoztunk utána,

Búcsú Karától:
Így végződött a napunk!

Mi is búcsúzunk, reggelihez indulunk!

(Űrkutatók konglomerátum)

2020. július 10. péntek

A “Virágéknál ég a világ” dallamára

Korán reggel felébredtünk,
Reggeli tornára mentünk.